Újévi hiedelmek, szokások

Az év első napján fontos, hogy kivel mi történik elsőként, mert az egész évre ez lesz a jellemző. Az emberek képzetében ugyanis az a hiedelem járja, hogy egész évi tevékenységükre kihat, miként cselekszenek, mit csinálnak, mit esznek, hogyan érzik magukat újév napján. Szerte Európában az újév a szerencsejóslás vagy szerencsevarázslás ideje.

Skóciában egyes falvakban kátrányos hordókat gyújtanak meg, és görgetik végig az utcákon. Így a régi év elég, és az új beléphet. A skótok szerint az első újévi látogató szerencsét vagy bajt hoz a családra. Különösen szerencsésnek tartják, ha az egy magas, sötét hajú, ajándékot hozó férfi.

Az angolok szerint balszerencsét hoz, ha a naptárt idő előtt kiakasztják, vagy ha a jövő évi határidőnaplóba írnak.

A görögök az újév kezdetekor azonnal felhúzzák az órákat, hogy a házat jó szerencsével áldják meg. Náluk az újév napja egyúttal a kedvességéről híres Szent Vazul ünnepe is. A görög gyerekek újév napján a tűz mellett hagyják cipőiket abban a reményben, hogy Vazul eljön, és ajándékokkal tölti meg azokat.

Az olaszok új piros alsóruhát és felsőruhát vesznek magukra, a megunt, régi dolgaikat egyszerűen kidobálják ablakukon. Erszényükbe lencsét tesznek, minden családtag meggyújt egy szál gyertyát, éjfélkor tizenkét szőlőszemet esznek meg, mindezt szerencséjük reményében teszik.

A svédek reggel istentiszteleten vesznek részt, amit este a karácsonyihoz hasonló nagy családi vacsora követ.

A szlovákok az ünnepi asztalterítő alá pénzt tesznek, hogy gazdagok legyenek, a mamák csemetéjük homlokára mézzel keresztet rajzolnak, hogy gyereküknek édes legyen az élete.

A litvánok szerint, ha az újévkor vaktában eldobott cipő a bejárati ajtónál ér földet, az eladósorba lévő lány hamarosan férjhez megy, ha valamelyik sarokban, akkor még várnia kell legalább egy évet.

A beloruszok újévi kívánságaikat tizenkét kis papírra írják fel, amikor elkezd éjfélt ütni az óra, meggyújtják a papírdarabokat. Úgy tartják, hogy az a kívánság teljesül, amelyik a tizenegyedik ütésre el nem égett cetlin olvasható.

Ázsiában ugyancsak se szeri, se száma a tengernyi színes hagyománynak. A különböző kultúrák azonban a saját tradícióik szerint ünneplik meg az újévet.

Az indiaiak körében általánosan elterjedt szokás, hogy újév napján semmi, még a szemét sem, hagyhatja el a házat, a portörlő rongyot sem szabad kirázni. Dél-Indiában a tamilok a téli napfordulón tartott évkezdetükön elzarándokolnak a szent helyekre, megfőzik az új rizst. A tehenek szarvát színesre festik, virágfüzéreket és gyümölcskoszorúkat aggatnak rájuk, körmeneten vonulnak végig velük. Az Észak-Indiában élő bengáliak virágokat viselnek ilyenkor, a férfiak rózsaszínű, piros, lila és fehér virágokat hordanak, az asszonyok a sárga virágokat, a tavasz színét kedvelik. A hinduk házi oltáraikat ágyuk közelébe teszik, hogy újesztendőre ébredve, valami szépet lássanak először. A nyugat-indiai Gudzsarátban az újév október végén van, a divali fesztivállal egy időben ünneplik. Divali idején sok kis olajmécses világít, ez a fény ünnepe, ilyenkor a hinduk elsősorban Laksmira, a jólét istennőjére gondolnak.

Bangladesben újévkor a szent folyót, a Gangeszt ünneplik. A buddhista papok elűzik a szellemeket. Felajánlásokat tesznek isteneiknek, és a játékos ünneplőket vízzel fröcskölik le.

A thai emberek lelocsolják egymást, abban reménykedve, hogy megfelelő csapadék hullik a következő évben. Tisztára mossák az összes Buddha szobor lábát, a szerzeteseknek rizst, gyümölcsöket, édességeket ajándékoznak. A jószerencse érdekében szabadon engedik madarukat a kalitkából vagy fogva tartott kis halukat. Három napos újévi ünnepükön szívesen játszanak a kuglihoz hasonló játékot.

A tibetiek a februári újév ünnepükön jót lakmároznak, még a fegyelmezett szerzetesek is lazítanak egy kicsit.

Koreában újév napján az emberek a házfalakhoz lapátokat, gereblyéket és rostákat tesznek, hogy védelmet nyerjenek a gonosztól. Másnap új ruhába öltöznek, ezzel jelzik az új esztendő kezdetét. Családi összejöveteleken emlékeznek az eltávozottakra, és üdvözlik az időseket, jó egészséget kívánnak nekik.

A kambodzsaiak feldíszítik házaikat, az újév szellemének köszöntésére oltárt állítanak, melyre Buddha szobrot, virágokat, gyertyákat, füstölőket, szentelt vizet, ételt és italt, valamint - különböző figurákban elrendezve - banánleveleket tesznek. A szerzeteseknek ételt visznek, arra kérik őket, imádkozzanak őseikért.

Vietnamban az újév vagyis a tet, január 21-e és február 19-e között kezdődik, a kezdési időpont azonban évről-évre változik. A vietnamiak szerint minden otthonban egy isten tartózkodik, és újév napján ez az isten a mennybe utazik, ahol elmondja, hogy a család tagjai jók vagy rosszak voltak-e az elmúlt évben.

Japánban az újév az év legnépszerűbb ünnepe. A hagyomány szerint egy szalmaköteget feszítenek keresztbe a ház bejárati ajtaján, hogy távol tartsák a rossz szellemeket, és szerencséjük legyen az új évben. Ezen kívül egy jót nevetnek, hogy a dolgok az új esztendőben jól induljanak.

A kínaiaknál ajánlott az újév első napján imádkozni az ősökért, valamint vadászni és halászni. Ám nem ajánlatos imádkozni a boldogságért, és házasságot kötni sem szerencsés, valamint kerülendők a ház körüli javítások, és új építkezésbe sem szabad kezdeni.

Az irániak március 21-én kezdődő új évére szépen kizöldülnek a vízben csíráztatott búza és árpaszemek, ami az embereket a tavaszra és az eljövő új életre emlékezteti. Iránban az újévi ünnepi asztalra hétféle – a perzsa nyelvben „sz” betűvel kezdődő – szerencsét hozó dolog kerül: a kizöldellt búza, alma, szomag nevű őrölt fűszer, aprópénz, sárga virágú jácint, fokhagyma és üvegben aranyhal.

A zsidóknál az újév, a ros hasána, a bűnbánat ünnepe, az önvizsgálat ideje. A vallásos zsidók imádkoznak és megvizsgálják kapcsolataikat, mit csináltak rosszul a múltban, hogy képesek legyenek kijavítani a jövőben. Visszapergetik, mennyire tartották be isten parancsolatait, keresik a megbékélést, emlékeznek a Teremtőre és a világ teremtésére, és mindenféle jót kívánnak egymásnak.

A magyar néphit szerint, aki újév reggelén: korán kel, egész évben korán fog kelni; hideg vízben mosakodik, 365 napon át friss lesz; gyengének, betegnek érzi magát, sokat fog betegeskedni; rossz kedvű, az év végéig bánatos lesz; nem mossa meg a kezét, az egész évben koszos marad; valamit kiad a házból, annak az évben sok kiadása lesz. Ha ekkor rosszkedvű vendég érkezik, az év folyamán sok bánat éri a ház népét. Újév napján az üres zsebek, szekrények vagy polcok látványa, a következő évre szegénységet vetítenek előre. Ezért a kamrát, zsebeket meg kell tölteni, a pénztárcákat tele kell rakni pénzzel, hogy az év során ez legyen a jellemző. Az újévet nem jó tartozással, adóssággal kezdeni, ezeket még az újév előtt ki kell egyenlíteni.

A jósok szerint, ha újév reggelén hideg, csípős szél fúj, hosszú, tartós kemény tél várható. Ha újév napján: szép, napos az idő, sok dinnye terem; ha férfi hal meg, sok mák lesz; ha asszony halálozik el, akkor kevés lesz a méz.