A keresztvetés misztériuma

Már ősi mágikus rituálékban is a test megtisztítására, szakralizálására, különböző lények, elemi szellemek távoltartására, vagy hívására a levegőbe vagy a földre szigillumokat, szimbólumokat rajzoltak a kezekből, ujjhe- gyekből, csakrákból kiáradó sugárnyalábokkal.

A kereszténység liturgikus képlete (az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében ÁMEN), a helyesen végrehajtott keresztvetés a test megfelelő pontjait, a fejet és a szívet köti össze a kéz által, s erőteljesen megnöveli az éterikus test energiáit, helyreállítva a struktúráját, megtisztítja a test biomagnetikus mezőjét, s miközben nagyobb életerővel lát el, a negatív erők ellen védőpajzsot alakít ki. Sejtszinten konfigurálja a szentség erőit.

A katolikus egyház szerint a kereszt a megváltás jele. Ha nyugodtan, csak a szent cselekedetre koncentrálva – lelkünket is e jelbe foglalva – végezzük a keresztvetést, akkor megtapasztalhatjuk, ahogy átölel, fölavat, megszentel, újjáteremt az isteni energia.

A keleti vallásos gyakorlatban a keresztvetés nem kinyújtott ujjakkal történik, hanem a három ujj (jobb hüvelyk-, mutató- és középső) összeérintésével (mely a Szentháromság jelképe). A kisujjat és a gyűrűsujjat behajlítva tartják (Jézus isteni és emberi természetét jelképezve).
A keresztvetés rendje: homlok, mell, jobb váll, bal váll. A latin szertartásnál a sorrend: homlok, mell, bal váll, jobb váll.

Leggyakrabban a templomba való belépéskor, az ima lezárásakor, a feszület előtt szoktak keresztet vetni, valamint a közösségbe fogadás jeleként (a keresztelendő homlokára) és a kenyér valamint a víz megszentelésekor.

A jógapraxisban Kubera-mudraként ismert kézjel az őskeresztényeknél az isteni viszonzás, mellkas, leereszkedés, megkötés, tisztelet, felszentelés jelentéstartalmakat sűrítette magába. Később a keresztvetés a keresztény misztikusoknál olyan spirituális erőtér megteremtésének aktusává vált, amelyben megvalósítható a teljes védangyali oltalom, a mennyei szentség, a harmónia, az egyetemes parancsolatok betartása, az odaadó szeretet, a felfokozott szeretetáramoltatás, az érzelmi önvédelem, az erőgyarapodás.

A kéztartás további lelki-mentális jelentéstartamai: lelki erő, inkarnációs emlékek feltárulása, fényadás áldásimpulzusa, fény érzékelése, fényőrzés, szellemi erő, tiszta öntudat, Ka-csatorna aktiválás, spirituális képesség-kibontakoztatás, áldásadás, mentális összeszedettség, kozmikus gyógyító erő áldásimpulzusa.

Késmárki László:Angyali imák és kéztartások Ankh kiadó 2015.