7 buta gondolkodási hiba, amit valószínűleg mindenki elkövet

Az agyunk nem egy hibátlan gépezet. Annak ellenére, hogy csodálatosan működik, megvannak a gyenge pontjai. A pszichológia tanulmányozza ezeket a hibákat, amiket torzításnak neveznek.

Hogyan ártanak a torzítások?

Ha egy kenuban ülnél, érdemes megnézni az esetleges lyukakat rajta, mielőtt elkezdesz evezni. A torzítások ugyanilyen lyukak a logikai képességeden, amik befolyásolják a döntéshozatalodat. Egyszerűen észrevenni ezeket a lyukakat nem elég, mert a kenu megtelik vízzel, attól függetlenül, hogy tisztában vagy-e a lyukak jelenlétével vagy sem. De ha tudsz róluk, akkor kidolgozhatsz módszereket a befoltozásukra.

A leggyakoribb gondolkodási hibák:

1. Megerősítő torzítás

A megerősítő torzítás azt jelenti, hogy igyekszünk minél több bizonyító erejű információkat keresni egy elméletben, a cáfoló információk helyett. Ez probléma lehet, ugyanis gyakran egy cáfoló információ teljesen érvényteleníti az egyébként kedvező tényezőket.

2. Utólagos torzítás

Ez a torzítás azt jelenti, hogy az elmúlt eseményeket máshogy látjuk, mint ahogy valóban történt.

3. Minta illúzó

Ez azt jelenti, hogy olyan mintát látunk, ami valójában nem létezik. Például az emberek könnyen felfedeznek véletlenszerű számsorozatokban mintát.

4. Aktualitás hatása

Az aktualitás hatása azt jelenti, hogy nagyobb hangsúlyt kapnak a legfrissebben hallott, látott adatok. Az emberek egy lista elolvasása után, könnyebben emlékeznek a lista végén olvasott információkra, mint a közepén olvasottakra.

5. A horgonyzás hatása

A horgonyzás jól ismert probléma a tárgyalásoknál. Egy összegnél, az első ember, aki mondott egy számot, az összes többi embert arra kényszeríti, hogy az új számot az elsőhöz viszonyítsa, igazítsa.

6. A túlzott önbizalom hatása

Az emberek általában hajlamosak túlbecsülni képességeiket és jellemzőiket. Például a járművezetők 80%-a a legjobb 30%-ba sorolja magát.

7. Alapvető attribúciós hiba

Ez a hiba írja le azt a tendenciát, amikor a megfigyelt viselkedés magyarázatánál sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak a belső, személyiségen alapuló magyarázatok a külső magyarázatokhoz képest. Az ember folyamatosan analizálja a társait és keresi a cselekvések mögött álló magyarázatokat.

Az attribúciós hibára egy nagyon jó példa a következő: ha nem tudjuk lefutni a megfelelő szintidőt, akkor nem azt gondoljuk, hogy rossz a kondíciónk, hanem, hogy mondjuk rossz volt az időjárás vagy sokat ettünk előtte.

Fordította: Lehotszky Liliána - Jóportál

lifehack.org