Amíg az elmével azonosulsz, addig a fájdalom elkerülhetetlen

Minden sóvárgás abból ered, hogy a Lét öröme helyett az elme a külső dolgokban és a jövőben keresi az üdvösséget és a kielégülést. Amíg én az elmém vagyok, addig egy vagyok a sóvárgásokkal, igényekkel, akarásokkal, ragaszkodásokkal, s rajtuk kívül nem is létezik ""én"".

Az csupán szimpla lehetőség, megvalósulatlan képesség, egy még kicsírázatlan mag. Ebben az állapotban még a megszabadulás vagy a megvilágosodás iránti vágyam is csak egy újabb sóvárgás, egy jövőbeli kiteljesedés utáni áhítozás. Ezért hát ne törekedj arra, hogy megszabadulj a vágytól vagy, hogy "elérd" a megvilágosodást! Légy jelen! Légy ott, ahol vagy, ám az elme őreként! Buddha idézése helyett légy a Buddha, legyél a "fölébredt", amit a Buddha szó jelent.

Az emberek mérhetetlenül hosszú idő óta a szenvedés rabjai.

Azóta, hogy kiestek a kegyelem állapotából, s beléptek az idő és az elme birodalmába, elveszítve a Lét tudatosságát. Attól a pillanattól kezdve önmagunkat jelentéktelen töredékeknek érzékeltél és érzékelik egy idegen univerzumba, elszakadva a Forrástól és egymástól.

Amíg az elmével azonosulsz, addig a fájdalom elkerülhetetlen, mert - spirituálisan szólva - öntudatlan vagy. Itt elsősorban érzelmi fájdalomról beszélek, ami a testi fájdalomnak és a betegségnek is a legfőbb oka. A neheztelés, a gyűlölet, az önsajnálat, a bűntudat, a düh, a depresszió, az irigység stb., még a legkisebb ingerültség is, a fájdalom megnyilvánulásai. És minden élvezet vagy érzelmi feldobottság magában hordozza a fájdalom magját is, a tőle elválaszthatatlan ellentétét, amely idővel szintén manifesztálódik. Sokan tudják saját tapasztalatukból, milyen könnyen és gyorsan változhat át egy bensőséges kapcsolat az élvezet forrásából a fájdalom forrásává. Magasabbról nézve mind a negatív, mind a pozitív polaritás ugyanannak a része, ami elválaszthatatlan az elmével azonosuló, egos állapottól.

A fájdalmadnak két szintje van: az a fájdalom, amit most hozol létre, illetve a múltból származó fájdalom, ami még mindig elmédben és testedben él.

Eckhart Tolle