Régi Magyar Áldás

Régi szokás volt, ha valaki komoly dologba kezdett, akkor előtte áldást kért cselekedetére. A magyar mesékben a fiú soha nem indult úgy útnak, hogy apja előtte meg ne áldotta volna.

Áldani lehet egy helyzetet, embert, házat, cselekedetet. Az áldás védelmet biztosít és egy magasabb tudattal kapcsolja össze, azt, aki kapja. Segítségével könnyebben, gördülékenyebben történnek a dolgok, egy felsőbb "hatalom" irányítása alatt.

Szívből küldjük ezt a régi magyar áldást az olvasóknak:

 

 

 

 

Áldott legyen a szív, mely hordozott, 
És áldott legyen a kéz, mely felnevelt, 
Legyen áldott eddigi utad, 
És áldott legyen egész életed.

Legyen áldott Benned a Fény, 
Hogy másoknak is fénye lehess. 
Legyen áldott a Nap sugara, 
És melegítse fel szívedet.

Hogy lehess enyhet adó forrás 
A szeretetedre szomjazóknak, 
És legyen áldott támasz karod 
A segítségre szorulóknak.

Legyen áldott gyógyír szavad 
Minden hozzád fordulónak, 
Legyen áldást hozó kezed 
Azoknak, kik érte nyúlnak.

Áldott legyen a mosolyod, 
Légy vigasz a szenvedőknek. 
Légy te áldott találkozás 
Minden téged keresőnek.

Legyen áldott immár 
Minden hibád, bűnöd, vétked. 
Hiszen, ki megbocsátja, 
Végtelenül szeret téged!

Őrizzen hát ez az áldás, 
Fájdalomban, szenvedésben, 
Örömödben, bánatodban, 
Bűnök közti kísértésben.

Őrizze meg tisztaságod, 
Őrizze meg kedvességed. 
Őrizzen meg önmagadnak, 
És a Téged szeretőknek.

 

Forrás: youtube.com