Amit érdemes tudni a nagyhétről

A nagyhét, a húsvétot megelőző nagyböjt utolsó hete, amely virágvasárnappal kezdődik és húsvétvasárnappal ér véget. A nagyhét folyamán megváltásunk és üdvösségünk legnagyobb és legszentebb eseményeit ünnepeljük.

 

Két különálló része van: az első három nap: nagyhétfő, nagykedd, nagyszerda és a húsvéti szent háromnap: nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat. 

A húsvéti szent háromnap az egész egyházi év csúcspontja. Ez nem előkészület a húsvétra, hanem maga a húsvéti ünneplés. 

Nagycsütörtök estétől nagypéntek délutánig az Úr szent vacsorájának emlékezet és szenvedésének kezdete. 

Nagypéntek estétől nagyszombat estig Jézus kínszenvedése és halála. 

Nagyszombat estétől húsvétvasárnap estig Urunk feltámadása. Ez az ünneplés tetőfoka. Ünneplés a világosság győzelme a sötétség, az élet győzelme a bűn és a halál fölött. Ez a győzelem a kereszten született, a kereszthalál és a föltámadás egymásba fonódik az ünneplésben.

 

Szokások

Magyarországon, a nép ajkán sanyarúhétnek vagy vizeshétnek nevezték a nagyhetet. A természet tavaszi újjászületése az embert is megújulásra, cselekvésre és tisztálkodásra indítja. Ezek az ősi tavaszi szokások az egészség és jólét biztosítására, a betegségek távoltartására, a háztájék és jószágok megoltalmazására irányultak.

A falusi nép még a 20. sz. közepén is egész portáját megtisztította, kihordta az istállót, kijavította a melléképületeket, söpört, meszelt, még a szerszámokat is rendbe hozták. Az évi gyónásra, szentáldozásra igen komolyan készültek.

Az egyházban a nagyhét rendeltetése, hogy megemlékezzünk Krisztus szenvedéseiről. Ezen a héten ér véget a 40 napos böjt és újjászületik a természet. 

Nagycsütörtökön megszűnik a harangozás és legközelebb csak nagyszombaton szólalnak meg újra. Ez a nap egyben Jézus szenvedéseinek kezdete is.

Nagypéntek Jézus kereszthalálának emléknapja, a legnagyobb böjt és gyász ideje. Nagypénteken hajnalban szokás volt a patakra menni és abban megmártózni. Aki ezen a napon megmosakodott a folyóvízben az egész évben szerencsésnek mondható volt – tartotta a hiedelem.

Húsvét megünneplése már nagyszombat délutánján megkezdődik. Ismét megszólalnak a harangok és ekkor ér véget a negyvennapos böjt, a hústól való tartózkodás. A nap legfontosabb eseménye a templom keresztelővizének megszentelése volt. 

Húsvét vasárnapján is fontos szerepe volt a víznek. A régi húsvét legszebb eseménye volt az ételszentelés. A hívők húsvéti sonkát, bárányt, kalácsot, tojást és bort vittek megszentelni a templomba. 

Az ünnep egyik dísze és egyben „kenyere” a cifrára fonott nagy kalács.

A legrégebbi eledelek közé tartozik a tojás, ami az élet és az újjászületés jelképe. Ahogyan a tojásból új élet kel ki, úgy támad fel Krisztus is sírjából, az emberek megváltására. 

 

Jóportál

Forrás: