
Találtam egy nagyon tanulságos tanmesét, ami elgondolkodtatott.
„Egy kis bogárka szomorúan üldögélt az árokparton, csodálta a vígan repkedő pillangókat, és így sóhajtott:
- Ó, Istenem, de jó lenne, ha tudnék repülni!
Meghallotta ezt az egyik pillangó, aki éppen átsuhant felette, rácsodálkozott, és lekiáltott neki:
- De hát te is tudsz repülni, hiszen ott vannak a szárnyak a hátadon!
- Tényleg? – vidult fel erre a kis bogárka, és addig tekergette a nyakát, míg a vállai felett megpillantotta a két csillogó szárnyat. – Jaj de jó, vannak szárnyaim! – örvendezett, és boldogan táncra perdült.
Eltelt pár nap, amikor a pillangó megint arra szállt. Látta, hogy a kis bogárka ugyanolyan szomorúan ücsörög az árokparton, vágyakozva figyeli a pillangók táncát, és így sóhajt:
- Ó, Istenem, de jó lenne, ha MERNÉK repülni…
Isten adhat neked szárnyakat, de a bátorságot a repüléshez neked kell megszerezned.”
Elgondolkodtató… Mi értelme az életünknek, ha nem használjuk ki a meglévő adottságainkat? - SEMMI. Miért nem használjuk azokat? - Mert félünk. De mitől félünk? - Az ismeretlentől.
Osho lényegre törően fogalmazott a bátorsággal kapcsolatban: „A bátorság azt jelenti, hogy minden félelmünk ellenére nekivágunk az ismeretlennek.”
Legyél tisztában félelmeiddel, de ne engedd, hogy elhatalmasodjanak rajtad.
Légy bátor és repülj!
Lehotszky Liliána - Jóportál
Mai névnap