Tudatos filmkészítő-műhely, ahol az élet a rendező! Ahol a film a valóság...
Sokan azt gondolják, hogy "gyógyító" munkát csak úgy lehet végezni, hogy praxist nyitunk és gyógyulni vágyókat fogadunk. Van egy lány, aki álmodott egy nagyot - szeretetet közvetít a filmjeivel és így gyógyítja a világot. Fényt hozni sokféleképpen lehet a sötét helyekre. Gárdonyi Edit, az InnerSun alapítója már a jelenlétével sugároz valami megmagyarázhatatlan békét, nyugalmat és hihetetlen erőt. Ereje abban rejlik, hogy nem fél követni a szíve szavát...
Edit mi is az, amit Te pontosan csinálsz?
Szerintem semmi extrát. Érdekesen mondod, fényt hozni? Vagy a fény felé menni? Azt szoktam mondani, hogy egész egyszerűen csak ébren álmodok, és mindeközben amit látok, és tapasztalok, abból folyamatosan tanulok. Legszívesebben csak figyelek, figyelem az embereket. Szeretem nézni, ahogy tesznek vesznek, nevetnek, szórakoznak, szitkozódnak, hibáztatnak, vagy csak úgy vannak. Szeretem őket. Egyszerűen szépek. Készülő kisfilmjeimmel szeretném megmutatni őket egymásnak, maguknak.
Miért érzed úgy, hogy erre szükség van?
A tudatos filmekre úgy érzem most nagy igény keletkezett. Mindig is jelen voltak ezek a filmek, csak rejtve, meg hébe-hóba, de az utóbbi időben az látom, hogy erre még nagyobb igény van. Fontos, hogy a kereslet és a kínálat itt is találkozzon, csak olyan filmeket érdemes készíteni, amire igényt tart a közönség. Szeretném megmutatni, hogy mindenki másként szép, mindenki ugyanannyira értékes, nincsenek jobbak, vagy rosszabbak, esetemben hátrányos, vagy nem hátrányos helyzetűek. Ezt a fajta szépséget szeretném megmutatni, hogy ne mindig mások akarjanak lenni, ne mindig a másikat vágyják, ne mindig akarjanak azonnal ilyenek vagy olyanok lenni, mint az akire felnéznek, követnek, vagy bálványoznak. Persze, hogy nehéz néha a zajokkal teli önmagukat elfogadni, és azzá lenni, egyszerűbb egy látszólag kerekebb, kiegyensúlyozottabb másikká vágyni. Mindenki azt vágyja, ami megfoghatatlan, és mi megfoghatatlan az a másik, aki ismeri önmagát, aki szabad. A szabadság megfoghatatlan, pedig mindenkinek megvan a szabadsága, hogy bátran önmaga legyen.
Miért lehet ez? Mit gondolsz az emberek nem elég bátrak önmaguk lenni?
Valószínűleg. Egyszerűbb megmaradni a páncél, vagy a jól bevált, és leginkább társadalom által elvárt állarcok mögött. Biztonságosabb rá sem lépni az ismeretlen terepre. De vannak, akik mégis próbálkoznak. Mégis keresik, ahogy te mondtad, a „fényt”, mert érzik, hogy az ami néha körülveszi őket, abból valami csipetnyi só hiányzik. És ekkor megindul a harc, meg kell küzdenie a szokásaival, önmagával, az elvárásokkal, a társadalommal, stb. Ha leveszi a megszokott kis páncélját, alatta valamiféle kocsonyás, finom lágy anyaggal találkozik, amit bizony semmi sem véd, és nagyon sérülékeny tud lenni kezdetben, és ekkor szokták gyorsan visszavenni a páncélruhát. De ha valaki szenvedélyesen szeret valamit, vagy valakit, vagy csak egyszerűen hatalmába kerítette egy nagy álom, akkor már nem vágyik az ólom biztonságos súlyára. Szerintem ez a titka mindennek: szenvedélyesen kell szeretned valamit, vagy valakit, hogy változást hozz elő.
Miért a film?
Hogy miért a film: kép és hang egyszerre. A zajban körülöttünk és bennünk, egyedül ez képes megmutatni akár szavak nélkül is, azt amit gyakran szabad szemmel sem láthatunk. A szavak csak szavak, gyakran elvisznek a tárgytól, de a mosoly, az arc, az mindent elmond. Szerintem az emberi arc a legizgalmasabb táj a világon. Ami ott történik, abban benne van minden, egyszerre romantika, vígjáték, akció, western, néha sci-fi is. És itt nem számít ki hány éves, hány ránca van, nem az idő határozza meg a korodat, hanem, hogy mi van az arcodon: kíváncsiság, vagy kiégettség? Szolgaság vagy szabadság?
Az önkéntesség kapcsán már készült veled több interjú is, te most ezt képviseled inkább, vagy a filmeket?
Mindkettőt, az önkéntesség szerintem nem nagy dolog, hiszen mindenki képes rá, csak fel kell állni, odamenni, és megcsinálni. A panaszkodással töltött időt is fordíthatjuk arra, hogy addig is hasznos dolgot csinálunk. Régóta vagyok hátrányosnak titulált emberek közelében, önkénteskedem több helyen, és sok a hasonló, szociálisan érzékeny ember vesz körül, ezért létrehoztam egy szociálisan empatikus, filmkészítő műhelyt, az általam ismert, egyik leginkább szociálisan érzékeny filmrendezővel Tímár Péterrel. Azt érzem, hogy a film híd, híd a két végpólus között, híd a „két világ” között, a kezdő filmoktató kurzusok során például más-más hátrányos helyzetű csoporthoz megyünk majd ki, és bemutatjuk őket úgy, ahogy vannak, szépen. A film csodálatos eszköz arra, hogy az üzenetek eljuttassuk még szélesebb körökhöz. A jövőben többféle filmet tervezek, pl egészségfilmeket, biofilmeket stb.
Hogy ismerted meg Tímár Pétert?
Egy iskola rendező tagozatán ismertem meg Tímár Pétert, ahol rögtön tudtam, hogy mi egyszer együtt fogunk dolgozni, mert már az első pillanatban feltűnt nekem, hogy mekkora alázatot tanúsít a nézők iránt. Később rájöttem, hogy nem csupán a nézők iránt, hanem úgy egyetemesen az emberek iránt. Később Péter felkért, hogy a fiával közösen képviselt A Mozgókép Mindenkié Programban, ahol a cél a filmek akadálymentesítése, vállaljam el a menedzseri szerepet. Természetesen azonnal igent mondtam, hiszen ennek a programnak a célja és az üzenete rendkívül fontos számomra is.
Ti most az induló vállalkozásotokkal is ezt a célt próbáljátok elérni?
Részben, A Mozgókép Mindenkié Program csak a látás-, és halláskárosult emberek felkarolásáról szól, de a most induló vállalkozásunk, az InnerSun minden hátrányos helyzetű, minden perifériára szorult ember életének szép arcát szeretné megmutatni. A május 16-án induló programunk egyedülállóságát az adná, hogy egy kisebb létszámú csoportnak akadálymentesített, kezdő filmoktatást nyújtunk. A filmoktatás valójában egy szociálisan érzékenyítő, tudatos filmkészítő műhely lesz. Az itt szerzett szakmai ismeretekkel, a kinti gyakorlati szituációkkal egy élményalapú, hétvégi kurzussorozatot indítunk el, ahol a hallgatók bepillantást nyerhetnek a filmkészítés kulisszatitkaiba, és a végén egy rövidfilm elkészítésében is részt vehetnek Tímár Péterrel, ott ahol ő is forgatta a Vakvágányok című filmjét.
Az InnerSun a filmjeivel képvisel szemléletformálást?
Valójában igen, ez a cél. Minden egyes újabb kurzussorozaton más-más hátrányos helyzetű embercsoport segítünk hozzá, hogy megmutathassák valódi arcukat. Így a résztvevőink közvetve segíthetnek másokat. Hiszünk és teszünk azért, hogy a filmjeink segítsék a helyes hozzáállás kialakítását hátrányos helyzetű embertársaink mellett, ez által egyfajta pozitív szemléletformálást is képviselünk. Itt minden részvevőt hozzásegítünk, hogy a saját valóságát filmesítse meg, akár ezekben a témákban, akár a saját témájában. De nem csak oktatunk, hanem megrendelésekre kisfilmeket, reklámfilmeket készítünk, de nem a megszokott stílusban, hanem egészen másként. Kicsit belülről, kicsit szavak nélkül, kicsit smink nélkül. Ősztől tervezünk többféle programot is, próbálunk platformot teremteni párbeszédre, a közös eszme és gondolatcserére, az önkéntes munkák ösztönzésére, a személyes kapcsolatok elősegítése; nyári filmes és életmód táborokkal, gasztrotúrákkal, természetesen mindent kizárólag filmmel!
Említetted a legközelebbi filmes tanfolyamotokat. Ide kiket vártok pontosan? Van valami feltétel?
Elsősorban kezdőket, vagy olyanokat, akiknek az életét már keresztezte valamilyen módon a film-szerelem, de nem tudtak kiteljesedni, vagy elmélyedni ebben, vagy nem voltak filmes kapcsolataik. Igazából bárki jöhet, aki filmet szeretne magáról, a családjáról, vagy a környezetéről, bárki, aki filmmel szeretne elmondani valami fontosat, és bárki, aki ezt a szakmát meg is szeretné tanulni. Péter mondta egyszer, és nagyon igaz, hogy rendezni nem lehet megtanulni, mint ahogy zenét szerezni sem, viszont az itt szerzett gyakorlat, a leadott szakmai alapok és a kinti együttes csapatmunka után mindenki egyforma eséllyel indulhat a filmszakmában. A részletekről a www.bensonap.hu - n olvashatnak az érdeklődök.
A kurzusról itt nézhetnek meg az érdeklődök egy rövid videót:
Miért vagy a leghálásabb az életedben?
Hogy szerethetek, és hogy szerethetnek.
„…mert minden reggel lehetőség;
…mert minden pillanat ajándék;
…mert a mosoly öltöztet;
…mert mindenkiben ott süt a nap.”
GE
Köszönöm a beszélgetést. Edit az a lány, aki körül valahogy mindig ragyog a Nap…
Sándor Judit
Mai névnap