Az élet titka

Egyszer egy legény elhatározta, hogy elindul megtudni az élet titkát. Arra gondolt, hogy felkeres egy öreg bölcset, aki biztosan meg tud felelni a kérdéseire. Ment, mendegélt napokon át. Egyszer csak, amikor megpihent, egy kisebb karaván ment el mellette. A fa árnyékában ülve nyeglén odavetette kérdését a karaván egyik tagjának:

 

 

- Messze van még az öreg bölcs, aki ismeri az élet titkát?

- Az bizony messze van – felelte a kereskedő, és azzal tovább is bandukolt a karaván.

Újabb három napot gyalogolt, összeszedte minden erejét, sietett, hogy minél előbb elérje a bölcs hajlékát, aki ismerte az élet titkát. Ebédidőben megállt, hogy falatozzon egy keveset, amikor újabb karaván ment el mellette. Egy fa árnyékában ülve ismét nyeglén odaszegezte kérdését a karaván egyik tagjának:

- Messze van még az öreg bölcs, aki ismeri az élet titkát?

- Az bizony messze van – felelte ez a kereskedő is, és azzal továbbbandukolt a karaván.

A legény nekiindult és újabb három napon keresztül bandukolt. Egy kisebb faluba érve, a fáradtságtól félholtan esett össze. A falubeliek elvitték őt a helyi javas emberhez, akinek tudása igen nagy tiszteletnek örvendett. Amikor a legény magához tért, mondta az öregnek mi járatban van, és elmesélte úti történetét is.

Az öregember elmosolyodott és azt mondta legénynek: - de hiszen az általad keresett bölcs éppen az ellenkező irányban van, mint amerre jöttél. A legény igen elszomorodott, azonban az öreg megvigasztalta: - ebből az esetből igen sokat tanulhatsz, s ha megtanulod a leckét, nem kell szomorkodnod a helytelen döntéseid miatt:

- Ha segítséget kérsz az úton, ügyelj arra, hogy minden kérdésed a döntésedhez legfontosabb információkat tartalmazza. A kereskedők –mivel ültél- nem tudták, hogy milyen irányba tartasz, így a kérdésedre helyes választ adtak ugyan, de nem elegendőt.

- Az élet titkának tudásáért nem kell halálra kínoznod magad, mert mit ér az élet titka, ha halott vagy.

- Végül pedig ne feledd, hogy az élet titkának kutatása során nem az a fontos, hogy milyen messze jutottál, hanem az, hogy jó irányba tartottál-e.

Az öreg ezzel útnak eresztette a fiút, aki most már nem sietve, és úti célját folyamatosan pontosítva tartott az élet titkának megismerése felé.

Forrás: