Minden lélek, aki a Földre született azt vállalta, hogy végig járja a földi tapasztalás útját, hogy a saját leckéin keresztül jusson el a benne élő Teremtővel való egységig, a feltétel nélküli szeretet ítélkezésmentes erőteréig, a TELJESSÉGIG.
Ez az út mindenkinél egyedi, egyéni tapasztalási utat ír magának a lélek - és még emellé megkapja a szabad akarat beavató útját is, azaz a választás lehetőségét: az alázatos főhajtást a Teremtő akarata előtt...vagy éppen az ezzel való ellenállás megtapasztalását.
Ebből is látszik: a felelősség a LÉLEKÉ - AZ EMBERÉ.
Nem a külvilágé, nem a segítőké, nem a barátoké, nem az asztrológusé...stb.
Természetesen egy képzett segítő tudni fogja hogyan hozza el az isteni út emlékezetét annak, aki a segítséget kéri. KÉRI - ÖNMAGgától. S ha így történik, akkor a segítő csatornává válva ÖNMAGunk forrásához vezet vissza. Megmutathatja az utak vezető irányának sorsformáló jellegét, de soha nem hozhat döntést más helyett.
Hogyan is hozhatunk más helyett döntést, akinek nem éljük az életét, nem jártuk végig az útját, nem látjuk hol tart azon az úton – és nemcsak a LÉLEK útja van, ott van a személyiség is, s hogy valaki készen áll-e az isteni útjára vezető ajtón benyitni? A szépséges szárnyait kitárva repülni – ez az Ő beavató útja és leckéje.
Nincs annál frusztrálóbb érzés, mint amikor a jószándékú jótanácsot osztogató emberek megmondják külső szemmel, hogy kinek és mit kellene tennie… Hát hogyan is mondhatunk ilyet? Az élet nem egy központi igazság mentén folyik. Mindenkinek saját igazsága, saját univerzuma van, és egyedül Ő érzi mikor és mire van készen. Ha nem lép, akkor azt jelenti: Ő választott. Mit? Hát önmagát, éppen azt, ahol Ő tart. És ez így tökéletesen jól van.
Senkit nem tudunk megmenteni – egyedül önmagunkat.
És a mai világban, a legnagyobb dolog, amit másoknak adhatunk: az ítélkezésmentes elfogadása annak, ahol ő van, ahol tart. És annak is, ahol mi magunk tartunk.
Nem érdemes arról vitatkozni kinek mi a jó, vagy kinek van igaza. Nem élhetünk, cselekedhetünk mások igazsága szerint. És senkitől nem is várhatom el, hogyan éljen. Ezzel szemben arról dönthetek: én kit engedek magamhoz közel.
Sem határokról, sem félelmekről, sem érzésekről, sem hitrendszerről nem lehet vitatkozni. Beszélgetni igen, válaszolni igen, ha kérdeznek.
De a legnagyobb határátlépés, és mosoly mögé bújtatott elnyomás, amikor én jó szándékból, kérés nélkül akarok valakit megmenteni, akarok valakinek valami jót…- amire egyébként Ő nincsen kész.
Isten útjai bennünk íródnak – a felelősség a miénk – a tapasztalási út is a miénk… Megmenteni valakit valamitől, amiről úgy gondoljuk, hogy nehéz neki, olyan, mintha a gyémánt keletkezését gátolnánk meg azzal, hogy féltjük a hőtől és a nagy nyomástól.
Hinni az emberek erejében, megengedni, hogy azok legyenek, ott tartsanak, abban higgyenek és saját igazságuk szerint cselekedjenek elfogadva őket olyannak amilyenek: a legnagyobb ajándék.
S önmagunk mellett dönteni, kiállni amellett, hogy végig járjuk az utunkat, amit választottunk igent mondva mindig önmagunkra, megengedve, vállalva, nem ítélve magunkat a „tévedésekért”, tanulva belőlük, mindig csak áramolva– ez a Mennyország a Földön.Sándor Judit - Angyalmentor - Jóportál,
Új Angyalkártya: Rafaela Arkangyal kártyái - a gyógyító szeretet útja - beavatás az önszeretet ösvényébe - itt tudod megrendelni: https://joportal.hu/rafaela-arkangyal-misztikus-kartyai
Az Arkangyalok Gyógyító Ereje kártya, mely összekapcsol lelked fényével, és a szeretet és fény rezgésébe emeli lelked Arkangyali segítséggel, hogy meghalld a lelked hangját: http://joportal.hu/kartya-rendeles
Mai névnap