A Fény csak benned gyúlhat fel…

Talán te is úgy érzed, mintha a lélek sötét éjszakája köszöntene rád. Nem találod a helyedet, sem fizikailag, sem lelkileg nem érzed jól magad. Belső feszültséged a külvilágra is kisugárzik. Mintha minden a feje tetejére állna...

Mintha az igazság, a szeretet, a becsület, a jóság csak a régmúlt emlékeinek halvány derengésében létezne csak...

Az erő mintha már nem a nagyságban, szeretetben, szolgálatban, hanem a kicsinyességben és az elnyomásban rejlene...

Vagyunk azért néhányan, kiknek lelkében még az őszinte szeretet és az önzetlenség fényének lángja ég. Akik értékelni tudjuk létezésünk csodáját. Akik gazdagnak érezzünk magunkat pusztán attól, ha egy zöld réten csodálhatjuk a lassan vonuló felhők sokaságát. Akiket nem bánt, ha a másik is boldog, sőt! - képesek vagyunk azt kívánni szívből másoknak, amilyen életre mi is vágyunk… Akik képesek vagyunk adni előbb és nem elvárni… Akik nem akarjuk mások békéjét elvenni, lerombolni…és fényüket eloltani…

Akik örömmel gyújtanánk meg azoknak a lelkeknek a pislákoló lángját, kik a sötétség káprázatában elveszve, már nem emlékeznek arra: mi mind testvérek vagyunk, akik egységben, szeretetben létezünk a félelmek illúzióin túl…az szeretet egyetlen létező igazságban.

Mert mi tudjuk…a Fény csak bennünk gyúlhat fel. Nem lehet elvenni, ellopni, eloltani azt. Mert abból semmilyen előny nem származik. Mi emlékszünk a Föld összes létezőjével való egységre, és beleszakad a szívünk, amikor látjuk, mások hogyan ártanak, bántanak maguk körül. És beleszakadunk abba is, hogy saját védelmünk érdekében határokat húzzunk ezekkel az emberekkel…

Mert sokan vannak, túl sokan, akik lelkünk fényénél nem melegedni akarnak…hanem sötét homokot szórva akarják kioltani a bennünk égő lángokat.

De emlékezz rá: a fény mindenkinek csak saját lelkében gyúlhat fel. És a fény, ami egyszer kigyulladt, az örökké ég. Semmilyen sötétség, gonoszság, nehézség nem veheti el attól a fényt, aki lelke igazságára ráébredt.

Ragyogj hát, és kérlek, ha valahol túl sok a sötét, hát változtass! Helyet, barátokat, munkát…bármit! Mert fényed érték. Óvd. Vigyázz rá.

Az őszinteség, szembenézés és fény ideje jön most el. Kövesd a szeretet lángjának útját, mely megvilágítja az utad, ami a legfelsőbb igazsághoz és önmagadhoz vezet!

Szeretettel: Sándor Judit - Jóportál

Forrás: