Luca-napi hagyományok

""Szent Lucának híres napja, a napot rövidre szabja."" A mondás alapja az, hogy a Gergely-naptár bevezetése előtt ez volt az év legrövidebb napja.

Luca-nap régen dologtiltó nap volt. Az asszonyoknak tilos volt fonni, sütni, mosni.

Mivel az asszonyoknak biztosítani kellett a következő évre is a sok tojást, be segítettek a tyúkoknak és ezért ők is sokat ültek ezen a napon.

Luca-széke

A férfiak ezen a napon kezdtek hozzá a háromlábú Luca-szék készítéséhez, melyet karácsony estéjére készítették el, az éjszakai misére. A széknek olyan erősnek kell lennie, hogy egy férfiember súlyát megtartsa. Az éjféli misén, aki ráállt meglátta, hogy ki a boszorkány.

Luca-búza ültetés

Luca napján az asszonyok lapos tálakban búzaszemeket kezdtek csíráztatni a kemence közelében. Ezek karácsony tájára zöldültek ki és ebből következtettek a jövő évi termésre.

Lucázás

Luca napjának hajnalán a gyerekek körbejárták a házakat és lopott fán vagy szalmán térdepelve mondókákkal bő termést és jószágszaporulatot ígértek kisebb ajándékokért cserébe, és átkokat, ha nem kapnak ajándékot.

Itt van pár gyöngyszem:

"Luca, Luca, kitty-kotty, kitty-kotty

Galagonya kettő, három.

Száraz körtét várom!

Ha nem adnak hurkát,

Elviszem a Julcsát!

Ha nem adtok szalonnát,

Levágom a gerendát!"

"Luca, Luca, kitty-kotty,

Tojjanak a tiktyok!

Kolbászuk olyan hosszú legyen, mint a falu hossza,

Szalonnájuk olyan széles legyen, mint a mestergerenda,