Van, hogy éppen azt bántod, akit a legjobban szeretsz...

Van, hogy éppen azt bántod, akit a legjobban szeretsz, akinek a legtöbbet, legszebbet, legjobbakat akarod adni magadból mindig.

De valamiért mégis megbántod.

Szóval, tettel, türelmetlenséggel... őt, akitől jó szót, türelmet, szép érzéseket kaptál, kapsz. Akinek létezése értelmed ad neked. A te létezésednek. És mégis őt bántod.

Őt, akit végtelenül szeretsz. És ezért, egy idő után már nagyon fáj. Lehet, hogy ő megbocsát, de tudod, legbelül érzed, hogy ez nem ilyen könnyű, érzed, hogy távolságot vet közétek.

És ekkor csak egy dologra vágysz. Hogy megöleld, olyan erősen, olyan szorosan, hogy szinte már fájjon, hogy összeolvadj vele, a két test melege izzóvá váljon, és ez a tűz, ez az izzás megöljön, elégessen minden rosszat, minden bántást, bánatot, fájdalmat. Megtisztítson.

Csitáry-Hock Tamás

Képet szerkesztette: Jóportál

Forrás: