Elengedni annyi, mint igazán szeretni...

Elengedni annyi, mint megérteni, és hagyni továbblépni, továbbmenni.

A küszöbig kezét fogva elkísérni, odaérve hagyni őt be, vagy akár visszalépni.

Segíteni megtisztulni, ha fázik betakarni, mesét mondani, elringatni, majd az éjszakának odaadni.

Elengedni azt jelenti, már nem fájni…

Nem hiányolni, kifogásolni, panasszal nem élni.

Nem hibáztatva magadat, másokat, sorsodat… Feloldozva önmagad.

Kegyelmet adni.

Elengedni mindig más… attól függően, hogy ki a másik.

Így mindig másként kell elengedni.

Van, hogy szeretettel, van hogy fájdalommal. Néha megbánással… kegyelemmel. Egyszer vagy többször. Ahányszor kell, szükséges. Ahogy az élet, a sors, sorsunk megköveteli, mindig úgy kell elengedni.

Elengedni meg kell tanulni, sokat kell gyakorolni. El kell hibázni, aztán újra kell kezdeni. Mert nehéz, nagyon nehéz elengedni. Nehéz, mert amikor megtörténik, akkor ébredünk rá, hogy milyen sokat jelentett a másik. Az elengedés pillanatában érezzük meg ragaszkodásunkat, kapaszkodásunkat, reményeinket és reménytelenségeinket. Látjuk, és tudjuk már veszteségünket. Ez az a pillanat, amikor számot vetünk, farkasszemet nézünk a Sorssal, Istennel.

Kérdőre vonjuk, felkérdezzük…most, hogy fontos lett, miért veszed el?!

…és kérdésünkre Isten felel: …talán azért teszem, hogy számodra igazán fontos legyen, hogy soha el ne felejtsd!

…kiborulni, tombolni, üvölteni, sikítani. Óriássá válni, majd törpévé nyomorodni. Harcolni, majd feladni. Kiabálni, majd csendben hallgatni. Keresni, kutatni, hiányától szenvedni.

Kint keresni, visszakövetelni…

Majd egyszer csak megérteni…

…megfordulni befelé, és kapcsolatot keresni. Önmagaddal, a benned élő Istennel. Kegyelmet kérni, és kegyelmet adni. Megértést kérni és megértést kapni. Befogadni, elfogadni. Amit ad, ahogy adja.

Elengedni annyi, mint megérteni, hogy az akit, amit el kell engedni, az ott marad benned, belül örökre, és egyszerűen csak hagyni kell a küszöbön átlépni. Hagyni kell, hogy a kintből a bentbe, a te belső világodba, meg tudjon érkezni.

Elengedni annyi, mint megérteni, hogy ami a belső világodban létezik, azt soha nem kell elengedni, mert az örök, az valódi!

Elengedni tulajdonképpen azt jelenti, hogy igazán, szívből szeretni!

Végtelen szeretettel: Váradi Andrea - talentumok.com

Forrás: