A kudarc, mint segítő

A mi világunk egyik legnagyobb mumusa a kudarc. Amikor csinálsz valamit és nem sikerül. Vagy nem úgy sikerül, mint szeretted volna. Az maga a katasztrófa.

Ettől teljesen el tudjuk veszíteni a lábunk alól a talajt. Mit is tettünk? Te jó ég! Hát hogy is lehettünk ilyen ügyetlenek? Hogy történhetett ez? ? kérdezzük önmagunktól. És közben nagyon, de nagyon rosszul érezzük magunkat. 

Pedig lehet, hogy igazából valami nagyon is jó és hasznos dolog történt velünk.

Mi? Hogy megőrültem-e?

Nos, lehet. De az is lehet, hogy nem.

Figyelj: mi van akkor, ha az a próbálkozás, amit kudarcként élünk meg, valójában csak egy tapasztalat? Mi van, ha minden egyes rossz lépéssel közelebb kerülünk a célunkhoz? Mert már tudjuk, hogyan nem működik valami. Kipróbáltuk. Nem csak fejben, hanem a valóságban is. És most legalább megtanultuk, hogy nem ez volt a megoldáshoz vezető út.

Kisgyerekkorunkban pont így tanultunk. Mindent kipróbálunk, aztán van, ami sikerül, és van, ami nem. Ami nem működött, azt követőleg elkerüljük. Ami viszont bevált, azt a későbbiekben is használtuk. Gyerekkorunkban még nem csináltunk nagy ügyet abból, ha nem sikerült valami elsőre. Na bumm. Majd sikerül másodszorra. Vagy harmadszorra. Vagy tizedszerre. Képzeld el, mi történne, ha egy épp járni tanuló apróság első esés után úgy gondolná, hogy ez akkora kudarc, hogy ő többet ezzel a járás-dologgal nem is próbálkozik. Nonszensz, igaz?

Márpedig ha gyerekkorunkban működött, hogy addig-addig próbálkoztunk valamivel kitartóan, amíg meg nem oldottuk, akkor semmi sincs veszve. Hiszen mindannyiunkban – igen, Benned is – mist is megvan a képesség, hogy egy-egy rossz lépés után végül megtalálja a megfelelő megoldást. Hogy tovább próbálkozzunk egészen addig, amíg csak szükséges. Amíg csak el nem érjük a kívánt célt.

És az nem lehet kifogás, hogy Nekem nem megy. Hiszen sokan előtted már megcsinálták. Tehát Te is megtudod. Bármi is legyen az.

De ha mégis a kifogások mögé bújsz, akkor talán jobb, ha arra az egy kérdésre válaszolsz magadnak: Tényleg szeretnéd azt a célt?

Hogy miért kérdezem ezt?

Válaszoljon helyettem egy Andrew Matthews idézet:

„Ha vannak megvalósítatlan álmaid, akkor vizsgáld meg a kifogásaidat! Általában nem vagyunk túl őszinték magunkhoz. Azt mondjuk, hogy valamit lehetetlen megtenni, amikor az igazság az, hogy csak nagyon kényelmetlen lenne.”

Nincs azzal semmi baj, ha rájössz, hogy ez valójában nem egy olyan cél, amit komolyan szeretnél. Néha a kudarcok pont azért érnek bennünket sorozatban, hogy ráébresszenek: talán nem is ezzel kellene foglalkoznunk. Talán ezt nem is mi akarjuk igazán. Csak a körülöttünk lévők. Mi lenne, ha ilyen szempontból is elkezdenéd felülvizsgálni a dolgaidat?

Lehet, hogy sok kellemetlen élményt spórolhatsz meg egyetlen felismeréssel: ez most nem az én utam.

Csak utána ne felejtsd el feltenni magadnak a kérdést: Oké, de mit szeretnék én valójában? Mi az a cél, amit szeretnék elérni?

Ha erre megtalálod a válaszodat, akkor sikerre vagy ítélve. Mert innentől egyedül rajtad múlik….

 

Forrás: matrixvalosag.hu

Forrás: http://www.matrixvalosag.hu/