Egy kulcs, amely megváltoztatja az életed

Belegondoltál már abba, hogy mennyi időt elpazarolunk azzal, hogy a múltat hiányoljuk, s a jövő után epekedünk, hogy olyan köntösben láthassuk meg, mint amilyenben szeretnénk? Hogy mindig az kell, ami nincs? Hogy leragadunk egy ponton, amikor valaki olyat mond, amit nem akarunk hallani? Vagy amikor nem az történik, amit elképzeltünk? 

 

Ilyenkor képesek vagyunk órákat vagy akár napokat is eltölteni az önsajnálat felett, miközben a múlt terheit cipeljük a hátunkon, megnehezítve ezzel az életünket. Vannak dolgok, amik felett nincs hatalmunk. Vannak dolgok, amelyek csak úgy megtörténnek, anélkül, hogy megkérdezné bárki is, hogy akarjuk-e. Érnek csalódások, veszteségek, fájdalmak, mind-mind különböző csomagolásban. A cél azonban ugyanaz; megtanuljunk egy leckét, amely segít minket a továbbhaladásban.

Sokszor hallani, hogy „engedd el”. Valójában mit is jelent ez?

Szerintem elengedni annyit jelent, mint megérteni és elfogadni azt, hogy:

- egyedül csak a gondolataink felett van hatalmunk

- ami kint, az éppúgy bent

- a szeretet a mozgatórugója az életnek

- minden azért van, hogy a fejlődésünket segítse

 

Néha valóban hatalmas erőre van szükség ahhoz, hogy a csomagolás mögé láss és észrevedd, hogy épp az az ember nem megbántani akart, hanem csak a benne lévő feszültséget vezette le rajtad. Nehéz egy szerelmi bánatban meglátni a lehetőséget vagy a hiányban meglátni a szépséget. Nehéz mindaddig, amíg meg nem érted, hogy nem az számít, ami a világban történik, hanem csak az, hogy Te mit látsz meg belőle. Mondhatnak olyat, ami nem tetszik, megbánthatnak azzal, hogy nem tekintenek rád értékként, de biztos, hogy ez a másikról szól? Nem lehet, hogy csak egy tükröt mutat, amelyben meglátod azt, amit eddig a szemeid elől rejtegettél?

Amikor elengedsz, nincs benned görcs, nincs benned ragaszkodás, hanem elfogadod azt, ami van és nyitott vagy arra is, hogy változtass.

Azt hiszem ez a kulcsa az életnek nevezett játéknak.

Szerző: Boros Bea

Forrás: http://adwyw.blog.hu/