Prána, chi, életenergia, mana

A hinduk tudták, hogy az univerzum rezgéseken, sugárzásokon épül fel. Valamennyi rezgés a Svarától (az élethullám folyásától) kapja erejét. Ez a hullámmozgás az oka a kozmikus és differenciálódott matéria evolúciójának a differenciálódott mindenségben és involúciójának az indifferenciálódottság ősállapotában. Ez a mozgás maga az élet, ez a mozgás Brahma ki- és belégzése.

Involúció (a Szellem útja az anyagba) és evolúció (az anyag szellemmé válása), kilégzés és belégzés.

Minden történés Brahma légzését ismétli; minden történés ritmikus.

A világtörténésben egyetlen ritmus van – a Mindenség lüktetése, a Logosz lüktetése, a világritmus – amelytől az összes többi életritmus funkcionálisan függ. Az idő Brahma légzése. Az idő lélegzik; az idő az örökkévalóság lélegzése. Az idő – akár a légzés – ritmus, rezgés, erő.

A hinduk tattváknak hívják a titokzatos erőket, a különböző sugárzási formákat, melyek Mulaprakritinak, az anyag feletti anyagnak más-más tónusú megnyilvánulásai.

Az egymás utáni halmazállapotok mindig az előbbiből fejlődnek ki, annak összes állapotán keresztülmenve. Ugyanígy tartalmazzák az egymás után következő tattvák az előttük levőket.

A világegyetemben Akasa modifikációjának felel meg a tér, Agninak a mozgás, Tejasnak a kiterjedés, Apasnak a lefelé ható erő, az összehúzódás, a kohézió.

Akasa mint éter nyilvánul meg, Agni mint hő, Tejas mint tér, Apas mint folyékony, Prithivi mint szilárd test.

A tattvikus anyag finom halmazállapotú változata – amely a Nap szféráját alkotja – a Prána, mely fizikai világunk megteremtője és fenntartója. A Föld élete – mely szerves és szervetlen organizmusainak sokféle alakjában manifesztálódik – nem más, mint egy modifikációja a szoláris pránának, a Nap kisugárzásának.

A föld életére azonban a Hold kisugárzása, a lunáris prána is teremtő hatással van. E két erő – mely közül a szoláris a pozitív energiának és a lunáris a negatívnak felel meg – uralkodik a Föld kisugárzó atmoszféráján.

Prána tehát éterikus anyag, két ható centrummal, pozitív és negatív áramok cirkulációja, melynek Földünk életében két nagy mágneses áramlás felel meg.

Az ősi szent könyvek szerint az északról dél felé halad a nyári és fordított irányban a téli hónapok alatt. Az északi centrumból kiáradó sugarak mentén halad a pozitív prána-áram, a déli centrumból a negatív.

A raja- és a hatha-jóga iskola az emberi test felépítésének és funkcióinak alapjául is a tattvikus erőket vette.

E finom anyagú rezgések – melyek összessége Prána, a test esszenciája – lerakódva a test matériájában, abban a pozitív és negatív pólusoknak megfelelően két fő ható centrumot alkotnak: a szívet és az agyat. Az emberi testben – éppúgy mint a Föld esetében – a két egymást kiegészítő életáram cirkulációja tartja fönn az életet. A cirkuláció szolgálatában állnak a különböző nadik (ideg- és véredényrendszerek). A pozitív és negatív áram a szívből, a negatív centrumból indul ki.

A pozitív prána színe Sivagama szerint vöröses fehér, a negatív prana tiszta fehér. Az egyes tattvák között az átmenet elmosódó. E teória szerint a Nap energiája a fő életadó, de minden egyes planéta megteremti a maga hatását.

A planéták állása hozza létre egy adott pillanat tattvikus feltételét és ezáltal az organizmusét is, amelynek az a pillanat adott életet.

A csillagok kisugárzásaiban működő tattvák összjátékának hatása egyformán teremt kozmikus és pszichológiai konstellációkat, melyek a sok esemény- és történés-lehetőség közül egyetlenegy megvalósulását segítik elő.

A nadik az alaprezgésüknek megfelelő energiát gyűjtik a planetáris, interplanetáris és stelláris pránaáramlásból. Az állatöv minden foka (az azon a ponton tartózkodó égitest, bolygó, csillag) egy bizonyos frekvenciájú rezgésinformációt juttat el az energiatesthez a nadik segítségével. Így a nadikon keresztül lehívható az alaprezgésükkel megegyező csillag és bolygó által közvetített érzelem, képesség, erő.

Pránának a történésekre, de minden történésnek pránára hatása van, mert a kozmoszban minden hatás és visszahatás. Ha prána valamilyen behatás folytán egy rezgési formát vesz fel, igen hosszú időt vesz igénybe, amíg ez a befolyás kimerül, mert fogyása csak akkor következik be, amikor a csillagászati állás ugyanolyan, mint a keletkezés pillanatában volt.

Prána földi élete alatt bizonyos rezgésformákat, tattvikus vibrációkat vesz fel. E tattvikus megnyilvánulások az élet tartalma alatt részben kimerülnek és a halál beálltával látens állapotba kerülnek. De a matériának meg van az a tulajdonsága, hogy adott körülmények között visszatér a felvett és megtartott rezgési állapotba (reinkarnáció) és ez a törvényszerűség az, amely adott csillagászati konstellációk mellett – ahol az előző hatások újra érvényesülhetnek – a lelket visszahozza a fizikai szféra vonzási körébe, az újratestesülésbe.

A hindu és buddhista tanok asztrológiai, rezgéselméleti hipotézisei szerint az összes kozmikus történést az idő, azaz a csillagászati konstellációk uralják, és minden fizikai, lelki és mentális folyamatot az univerzumban megnyilvánuló rezgések, a tattvák hoznak létre.

A prána rezgési modifikációi teremtik meg a hindu időszámítás legkisebb időegységét, a trutit. 1 truti 0,0001 másodperc. (Vö.0,0001 sec.= a Föld tengelye körüli forgási sebessége; egy elektromos szikra sebessége; a legrövidebb vizuális benyomás időtartama,).

A prána szanszkrit nyelven leheletet, életet, lendületet, energiát, erőt jelent. A Teremtő lélegzete – a kozmikus energia –átjárja, megújítja, fenntartja az emberi testet, egymáshoz rögzíti a fizikai, asztrális, mentális és isteni fénytesteket.

A prána a rezgésekben megnyilvánuló fény, az ősforrás soha ki nem apadó áramlása, a mindenen átható, mindent tápláló erő, az egyetemes életelv, az életritmus eredete.

A prána minden létsíkon, dimenzióban jelen van, csatornái behálózzák az adott dimenziónak megfelelő testet, és energiával, információval látják el azt.

A mikrokozmikus prána típusai, mikrokozmikus energiarendszerek:

anyagi prána, a test energiája;

életenergia, a szervrendszerek energiája;

szervek energiája;

sejtek energiája;

sejtmagok, DNS-ek energiája;

kromoszómák energiája;

gének energiája;

aminosavak energiája;

atomok energiája;

atommagok energiája;

kvarkok, elemi részecskék energiája;