Először érts, aztán értess - Miért más a férfi és a női kommunikáció?

Ha mindig helyesen csomagolnánk ki egymás mondanivalóját, könnyebben kommunikálnánk. Többször előfordul ugyanis, hogy mást értünk ugyanazon a szó alatt. A non-verbális, indirekt jelzések képesek átszínezni a kimondott szavainkat, a kommunikáció direkt része a beszéd. Ha a párbeszédeink mögé nézünk, látni fogjuk, hogyan hatunk egymásra.

 

 

 

Nem ugyanaz a lényeg

Az agyi, valamint a hormonális sajátosságokon túlmenően, a kommunikációnkat az érzelmeink és a gondolkodásunk is meghatározzák.

Evolúciós okai is vannak az eltérő működésünknek. A férfigondolkodás elsősorban lineáris, koncentrált, mint az őskorban kilőtt nyílvessző, ami csak nagyfokú céltudatossággal és pontossággal lehetett eredményes. A női agy ezzel szemben „gombolyítós”, holisztikus, több dologra figyelő, az őskori példa szerint a nő tüzet tartott melegen, bogyókat szedett, közben vigyázott a gyerekre mialatt a férfi vadászott.

Biológiai sajátosságok

A férfiakban jóval több a tesztoszteron, ami agresszívabbá, aktívabbá, hatalomvágyóbbá teszi őket. Elsődleges céljuk a győzelem, aminek elérése érdekében az érzelmektől öntudatlanul is nagyobb távolságot tartanak, hogy azok ne zavarhassák meg őket. Általában a tények, az eredmények, a szükségszerű, kézzelfogható dolgok iránt érdeklődnek.

Ezzel szemben a nő a beszéd segítségével teremt és ápol kapcsolatokat, a beszéd által kötődik. Jellemző, hogy több oldalról közelíti meg az adott témát. Míg a férfi tájékozódik, legtöbbször objektív marad, és igyekszik a gyors, frappáns megoldásokra, addig a nőnek nagyon fontos az, hogy miként jutott el az adott álláspontra, vagyis a téma mögötti érzelmi tartalom az igazán lényeges, ami legalább annyit számít, mint a végkifejlett. Beszéd közben pedig egyre inkább kibontakozik, nem szeretne azonnal a „lényegre” térni. Gyakran a közlés folyamatában alakítja a mondanivalóját. Ezt a női működést, lelki attitűdöt a férfiak hajlamosak locsogásként értelmezni, a férfiak reakcióit pedig a nők érzéketlenségnek venni.

Az üzleti tárgyalásokon sok nő érzi úgy, hogy többet kell letennie az asztalra, tisztábban, logikusabban szükséges fogalmaznia az elismeréshez. A tesztoszteron a női szervezetben lényegesen kevesebb, magzati, majd kamaszkorban aktiválódik, ugyanakkor hatalmi helyzetekben, például vezetői pozíciók betöltésekor később is termelődik mindkét nem esetében.

 

Az érzelemért és a beszédért felelős agyi terület a férfinek a jobb agyféltekében van, ezzel szemben a nőnek mind a kettőben. Tudományos kutatások szerint a beszédkészségért és nyelvért felelős FOXP 2 nevű génből több van a nőknek, mint a férfiaknak. Beszédesebbek és érzelmesebbek, mert az érzelmi és kommunikációs adomány erre hajlamosítja őket.

 

Nyelvi jellegzetesség, hogy a nő több jelzőt, melléknevet, igét használ, a férfi inkább a főneveket preferálja. A szavak konkrét jelentését ragadják meg elsősorban, a nő pedig sűrűbben asszociál az absztrakt dologra.

 

Gyermekkori kondicionálás

A problémák kezelése is különböző. A férfi többnyire egyedül szereti megoldani a gondjait, csak ritkán beszél róla, általában akkor, ha tanácsot vár. Gyerekkora óta arra nevelték, hogy ne lelkizzen, mert az „nem férfias”, felnőttként az érzelmei kimutatását sokszor gyengeségnek éli meg. Ezzel szemben a kislányokkal sokkal elnézőbb a környezet, lehetnek cserfesek, akár a hiszti is belefér. Felnőttként jóval lazábban, oldottabban öntik szavakba a problémáikat. A kisfiúk rendszerint csapatokba szerveződnek, hierarchiát alakítanak ki, majd felnőttkorukban gyakori, hogy a pozíció motiválja őket munkahelyen és más közösségben.

A férfiak általában meghatározott céllal mennek el baráti összejövetelre, például kártya, foci, meccsnézés, biliárdozás, horgászás miatt. A nők pusztán a beszélgetésért találkoznak, másodlagos szerepe van a tevékenységnek. Ritkábban várnak tanácsot egymástól, gyakoribb, hogy egyszerűen csak együttérzést, megértést szeretnének kapni.

Sikeres kommunikáció

A túlzások, mint például a „te mindig” és a „te soha” kezdetű mondatok az esetek többségében pontatlanok. Minél kevesebb energia megy el játszmákra, és minél inkább figyelembe vesszük egymás lelki alkatát, annál elérhetőbb a közös nyelv. „Először érts, aztán értess” típusú hozzáállás lehet előrelendítő, hasonlóan a dicsérethez és a humorhoz.

 

Az írás Soma, Kódoljuk egymás nyelvét című előadása alapján készült,

Szerző: Gergely Krisztina

www.betufejto.hu

Forrás: https://www.facebook.com/betufejto/