Augusztusi csillaghullás - jönnek a Perseidák!

Az augusztusi Perseidák meteorrajról, avagy Szent Lőrinc könnyeiről

 

Augusztus a csillaghullás hónapja. A Föld találkozik a Perseidák meteorrajjal. 11-12-13-án az esti órákban, sötétedés után, ill. éjfél után akár percenként láthatunk az égről leszaladó csillagot (meteort). Akik megtehetik, éljék át ezt az élményt, keressenek a városon kívül egy csendes helyet, tekintsenek fel az égboltra, és lessék meg "Szent Lőrinc könnyeit". Akár életre szóló is lehet egy ilyen élmény, és arra sarkallhatja azt, aki egyszer már átélte, hogy ezt évről-évre megismételje.

 

A Perseidák az egyik leggazdagabb meteorraj, amely minden év augusztusában figyelhető meg. Hogy a látott meteor a Perseidákhoz tartozik, az úgy állapítható meg, hogy pályáját visszafelé meghosszabbítva megnézzük, hogy az a Perseus csillagképen halad-e keresztül.

A mintegy két hétig megfigyelhető raj gyakorisági maximuma augusztus 11-re és 12-re esik. Sokan nem is ismernek más meteorrajt, pedig azok száma megközelíti a 300-at. Igaz, ezek közül a legtöbb igen gyenge aktivitású, sok raj, pedig csak több éves periódussal figyelhető meg. Az augusztusi éjszakák általában derültek, és kellemes hőmérsékletűek. Többen ekkor vannak szabadságon, és ez is hozzájárul ahhoz, hogy a Perseida - az augusztusi meteorhullás - az egyik legismertebb megfigyelhető jelenség az égbolton, amikor önkéntelenül is észreveszünk egy-egy felvillanó meteort. A maximum idején akár 60-90 meteor is megfigyelhető óránként, városon kívüli sötét helyről, az éjszaka előre kiszámíthatatlan időszakaiban.  

A Perseidák meteorrajról az első hiteles feljegyzés Kr.u. 36-ból maradt fenn, tehát már közel 2000 esztendeje ismert. Csak a 19. században ismerték fel, hogy az 1862-ben felfedezett  Swift-Tuttle üstökös szétmorzsolódott részéből áll. Az üstökös Nap körüli keringésideje 130 év. Ilyen időközönként került a Nap közelébe, aminek következtében mindig jelentős mennyiségű törmelékanyaggal gazdagította pályáját, ami mentén az évszázadok alatt már meglehetősen egyenletesen szétoszlott. Ezt a pályáját minden év augusztusában keresztezi a Föld, és ilyenkor csapódnak a törmelékanyagból nagyobb számban részecskék légkörünkbe, néha akár 50-60 km/óra sebességgel is. 80-300 km magasságban, a felső légkörben lévő ritka levegő molekulái a részecskék előtt - amelyek átmérője néhány tized millimétertől az 1 centiméterig terjed - összetorlódnak, felmelegednek, fénylésre gerjesztődnek, és világítanak a meteorrészecskékről levált apró szemcsék is, míg a meteor elégése is hozzájárul a fényjelenséghez. A nagyobbak (tűzgömbök), az egész éjszakát megvilágíthatják és rövid ideig fénylő sáv marad vissza utánuk.

 

Egyházi vonatkozása is van ennek az üstökösnek. Lőrinc napján, augusztus 10-én, Szent Lőrinc spanyol származású vértanút 258. augusztus 10-én, rostélyra bilincselve elevenen megsütötték. Kínzása közben könnyeket hullatott embertársai bűnei láttán. Ennek az esetnek és a Perseidák megfigyelhetőségének az egybeesése kapcsán, az óangol néphagyomány a Perseidákat Szent Lőrinc könnyeinek nevezi. Érdemes megemlíteni, hogy Lőrinc napját Szent László királyunk törvényileg a kötelező ünnepek közé sorolta. Szent Lőrinc egyébként az égési sérültek, a tűzoltók és a pékek egyik védőszentje is.

 

 

Márki-Zay Lajos –gyulaihirlap.hu

 

Forrás: http://www.gyulaihirlap.hu/