Így látja a székelyeket egy indián sámán –értékes üzenet a jelen kor emberének

Több mint egy hónapja tartózkodik Székelyföldön Sid Hawkins (Shaman Hawk, törzsi nevén Aonchitak Cho Ni) Észak-amerikai indián sámán. Számos előadást tartott a gyakorlati spiritualitás a hétköznapokban témakörben, hamarosan Marosvásárhelyre, majd Budapestre utazik további találkozókra. Matriarchális társadalomból származik, négy lány édesapja, gyerekkora óta praktizál sámánként. Vallja: foglalkozzunk saját magunkkal, mert a gonosz erők legjobb barátja az a jó ember, aki ugyan tudna, de nem tesz semmit. Életéről, tevékenységéről, illetve székelyföldi tapasztalatairól kérdeztük.

 

– Elöljáróban mesélne keveset fiatalkoráról, családjáról?

– Ohióban születtem 1958-ban. Hat hónapos koromban szüleim Japánba költöztek. Katonai családba születtem, édesapám és édesanyám is a seregben szolgált. Az egyik nagyapám német volt, édesanyám félig mohawk indián, apám pedig szeneka indián, skót származással. A német részről van a kék szemem. Az anyanyelvem a mohawk nyelv, ennek is két dialektusa. Az első négy év Japánban telt, ez volt az első nyelv és kultúra, amit elsajátítottam. Tudni kell, hogy az én törzsem matriarchátusban működik, a Mississippitől nyugatra vannak a patriarchális törzsek. Már a telepesek előtt fejlett városokban éltünk, a nyugati törzsekhez viszonyítva.

– Hogyan látják azok az emberek a női központú társadalmakat, akik patriarchális társadalomban nőnek fel?

– Sokan azt hiszik, hogy a matriarchális társadalomban élő férfiak elférfiatlanodnak. Teljesen ellenkezőleg. Igazából ha a társadalmat erős nők vezetik, ez a férfiakat is arra sarkallja, hogy erős férfiakká váljanak. Látva a két különböző társadalmat (a keresztyén fehér kultúra és az indián) azt mondom, hogy a matriarchátus sokkal jobban működik. A férfiak itt is pont azokat a munkákat végzik, mint máshol. Amelyhez fizikai erő kell. A férfiak lineárisan, A-ból B-be gondolkodnak, a nők pedig körkörösen, egyszerre mindenre. Ugye ismerős, amint éjjel kettőkor felkel melletted a nő, mondani akar valamit, de te semmit nem értesz. A társadalom is hasonlóan működik: a jó vezetőnek egyszerre mindenre kell gondolnia, ezért bízták ezt a nőkre. A férfiaknak maradt az építkezés, a földművelés és a harc.

– Spirituális téren melyek a legnagyobb különbségek a két kultúra között?

– Nevelésem alatt két világ közt nőttem fel. Közel volt a washingtoni nagyvárosi térség, illetve az indiánok területe. A mi világunk sokkal nyitottabb az élet összes aspektusa fele, a fehérek pedig nagyon zártak. Biztosan ismerős, amint azt mondják: erről nem beszélünk, ezt ne tedd a gyerek előtt, stb. A mi kultúránkban rengeteg az istenség, a gyerekek beszélnek velük. A fehér keresztyén világban ezeket kizárólag a Sátánnak asszociálják. Ami nincs a Bibliában, az sátáni.

– Ha ennyire hétköznapi, hogy egy gyerek is beszélhet szellemekkel és istenekkel, akkor miben rejlik a sámán külön feladata?

– Művészetekből hoznék példát: van aki pálcikaembereket rajzol, van aki portrékat. Gyakorlatilag mindenkit meg tudnék tanítani alapvető médiumi képességek fejlesztésére, de nem mindenkinél működne jól. Azon is múlik, hogy mi blokkolja bennük a készségek fejlődését.

– Hogyan derült ki, hogy sámáni képességei vannak?

– Tudni kell, hogy soha nem úgy történik, hogy odamész az emberek elé és kijelented: én sámán vagyok. Bizonyos álmaid lesznek, változó szokásaid, majd az emberek felfigyelnek rád. Kérdezősködni kezdenek, tesztelnek. Hat éves voltam, amikor kezdtek körvonalazódni a képességeim. Tíz évesen kezdtek velem foglalkozni. A felkészítési idő tíz évet tartott, majd két évig utaztam, hogy kipróbáljam magam, miután visszajöttem, kezdtem beszélgetni az öregjeinkkel. Most 56 éves vagyok, azóta rengeteget változtam. Én is képeztem ki olyan embereket, akik sámáni készségekkel rendelkeztek. Függetlenül a bőrszínüktől. Aki hisz a reinkarnációban, az tudja, hogy ezeket a képességeket viheti életről életre. 10-12 éves voltam, amikor már emberek felkerestek az álmaikkal, én pedig elmondtam nekik: mi is lehet a jelentésük. Voltak időszakaim, amikor nagyon aktív voltam majd olyanok amikor nem. Kb. 22 éves voltam, amire minden kocka a helyére állt. 25 éves koromra gyakorlatban is bizonyítottam, hogy bármit meg tudtam tanítani másnak is.

 

 

A cikk folytatása a mihir.ro oldalán- ide kattintva- olvasható!

Forrás: http://mihir.ro/