Tegyél azért többet, hogy ne csak létezz... Mi mindannyian létezünk. De a kérdés az: Mersz-e élni?
Körülbelül 15 évvel ezelőtt volt egy fordulópont az életemben. Elszámolás önmagammal. Épp a helyi könyvtárban ültem egy vasárnap reggelen és a több száz, régi, naplóbeírásaim között böngészgettem. Pontosabban kerestem azokat a be nem teljesült célokat és terveket a jövőre nézve, amiket anno papírra vetettem az évek során. S nem kellett sok időnek eltelni, hogy rájöjjek: életem egészen eddig a pontig más emberek véleményének és döntéseinek „terméke”… mindig más emberek véleménye és döntése befolyásolta.
Minden egyes napot rutinszerűen csináltam végig, a külső elvárásoknak megfelelően, ahelyett hogy éltem volna, ahogyan nekem a legjobb! No de visszaugorva a jelenre, úgy éreztem, változtatnom kell.
Ennek megfelelően, amint fölkeltem ma reggel, csodával, ámulattal tekintettem a saját életemre. Ugyanabban az ágyban, ahol ébredéskor gyakran rettegtem a gondolattól: na, ez megint egy új nap, most izgalommal töltött el ez a kezdet, és kezdtem hálás lenni mindazért, amit eddig az életemtől kaptam és még fogok tenni! Örömmel tölt el minden egyes dolog, amit eddig már megtettem, amit eddig sikerült elérnem. Helyt álltam a nehéz időkben is, leküzdve a félelmeimet, valamint olyan tevékenységekkel és gondolatokkal kezdtem átszőni életem, amelyek újra megtanítottak ÉLNI!
Mindezt azért akarom megosztani veled, mert tisztában vagyok azzal, milyen őrült dolgokat produkál az életünk. Néha annyira elfoglaltak vagyunk, hogy elfelejtjük, mennyire fontos saját magunkra hallgatni, mások véleménye helyett. Nos, örömmel adom tudtodra, a dolgok igenis változhatnak, kortól függetlenül! Sosincs késő, semmihez!
Ugyanúgy, ahogy én képes voltam megváltoztatni mindent magam körül, új utakra lépni, emberek százait ismerem, akik szintén képesek voltak erre.
Egy évtizeden át, mind az emberi kapcsolataimban vagy az üzleti életben is tanúja voltam annak, hogyan fedezték föl újra és újra az emberek „önmagukat”, életkortól függetlenül. 48 évesen családot alapítottak,57 évesen kapták kézhez az első főiskolai diplomájukat,71 évesen kezdek bele egy igen sikeres üzleti vállalkozásba, és még sorolhatnám…
Hogyan tudtuk ezt megcsinálni? Egyszerűen csak változtatni akartunk, és keresztül is vittük az elhatározásunkat!
Ami a legfontosabb: a boldogság csakis tőlünk függ, és van pár dolog az életben, amihez ragaszkodnod kell attól függetlenül, kinek mi a meggyőződése ezzel kapcsolatban.
Lásuk hát, milyen elvekhez kell mindenképpen ragaszkodnod, hogy nyitott legyél a változásokra:
1.Mindig a saját életed éld!
A legtöbben nem vagyunk túl aktívak a hivatástudatunkat illetően, nem kutatjuk hevesen, mi is a valódi küldetésünk. Igen ritkán jelentjük ki, hogy van egy olyan hely az életükben, ami egészen különleges, és csakis a mienk a világon! Ehelyett arra a hitre ösztönözzük saját magunkat, hogy mások elvárásaihoz igazodva éljünk, és kőbe vésett szabályként a boldogságunkhoz vezető út megegyezik az övékkel. Téves… Helyette mélyedj el saját magadban, kérdezd meg, mi a szíved valódi vágya, és ne a bevált receptek alapján „főzz.
Figyeld csak meg: minden egyes napunk úgy tervezzük, szervezzük, és olyan irányba fejlődünk, ahogyan azt „valaki” megmondta nekünk. És egy szép napon, amikor majd felébredünk számba véve álmainkat, kutatva, mennyire teljesültek be, szomorúan látjuk, nagyrészük meg sem valósult… mert mi és a környezetünk is abban hitt, hogy valahogyan túlságosan is távoli és elérhetetlen célokat tűztünk ki magunk elé. Itt az ideje szembesülnöd ezekkel a hazugságokkal, és kezdj el még MA változtatni a dolgok menetén!
A mai nap az első életed hátralévő részéből!
2.Iktasd ki a fölösleges dolgokat életedből!
Sok olyan dolog van, amit el kell engednünk, s érdekes módon aztán mégsem érezzük majd a hiányát. Én ezt így hívom: fejlődés. A régi dolgok elengedése mindig tered ad az újaknak. Engedd el a már nem életszerűek elemeket, amelyek már egyáltalán nem működnek, és bátran nyiss azok felé, amik pedig igenis fognak! Amikor már úgy érzed, a régi dolgok terhei nehezebbek, mintsem elengedni őket: na, ez az a pillanat, amikor tovább kell lépned és fejlődnöd! Más szóval kifejezve: kezdj el leszámolni a nem működő dolgokkal, szokásokkal, beidegződésekkel, minden visszatartó körülménnyel. Sosem fogsz átkelni az Óceánon, ha nem nincs elég bátorságod ahhoz, hogy szem elől téveszd a partot! Légy bátor! Kövesd az értékeid! Változtass! Merj különbözni! És ne félj élvezni ezt a folyamatot!
3.A szívből jövő szenvedélyed az első és a legfontosabb.
Mindig a kitűzött cél jelenti az okot, amiért az élet útját járjuk… Szenvedély nélkül azonban lehetetlenség haladni és fejlődni. Az emberi szív az egyik legcsodálatosabb „műszer” a világon. Hevesen dobogásba kezd, amikor rátalálsz végre életed értelmére. Felszabadulsz, kihívások elé állítod magad, és új értelmet adsz az életednek! Néhányan nem vesznek tudomást ezekről az érzésekről, úgy fogják föl, a szenvedély csak múló szeszély. Nos, szerintem ez a kijelentés az, ami képtelenség, és szeszély! Őszintén megvallom, a legszomorúbb emberek, akikkel valaha is találkoztam az életem során, épp azok voltak, akik semmi iránt sem viseltettek mély szenvedéllyel. A szenvedély és az elégedettség kéz a kézben járnak, nélkülük a boldogság csupán átmeneti, hiszen nincs mögötte semmilyen jelentőségteljes dolog, ami hosszú távúvá tenné azt. Ha nem tudsz szívből csinálni valamit, lépj túl rajta, s nem tedd bele saját magad… Csak a szenvedély, a hatalmas szenvedély képes a lelket a végtelen magasságokba repíteni. Kövesd ezt az érzés, legyen ez a pillanat, amikor elkezded ezt! Hajrá!
4.Kemény munkával el lehet érni, amire igazán vágysz! Dolgozz hát keményen!
Ha igazán el akarod érni a kitűzött célod, akkor bizony előfordul, hogy keményebben és többet kell dolgoznod, mint azt valaha is álmodtad volna. De légy csak álmodozó! Cselekedj! Tudd, mi az igazán fontos neked és miért. Az álmok nemcsak varázslatosan válnak valóra, közben előfordulhat rengeteg ellentmondás, nehéz és fáradtságos munka is. De ezek a körülmények, nehézségek nem tartanak örökké. A kitartó ember mindent képes elérni!
A legtöbb akadály akkor szűnik meg, amikor megnyitjuk az elménket a merész gondolatoknak. Ha igen erősen, hiszen az álmaidban, céljaidban, és minden reggel égető szenvedéllyel gondolsz a megvalósításán, akkor minden lehetséges!
Merd hát élni az életed, álmodd meg saját magadnak! Menj tovább és váltsd valóra az álmaidat!
5.Mondd ki, amit igenis ki kell mondanod!
Egy igen bölcs mondás szerint: „Az légy, aki vagy, azt mond, amit érzel, mert akiket ezzel megbántasz, nem számítanak, akik pedig számítanak, azokat nem bántasz meg a szavaiddal”
Sok igazság van ebben az állításban. Természetesen légy barátságos, közvetlen, méltányos, de ne légy óvatos minden egyes kimondott szóval. Tedd félre az aggályaid azzal kapcsolatban, ki mit gondolhat róla, és mond ki, amit ki szeretnél! Hagyd a következményeket természetes módon kibontakozni! A következőket fogod tapasztalni: az időd túlnyomó részében már senki sem fog zavarni, irritálni és megsértődni sem többé. De ha mégis felhúznák az orrukat rád, az csak azért lesz, mert tükröt tartottál eléjük. Valami nagyon fontos dologra hívtad föl a figyelmüket, és ez elgondolkodtatja őket…
Lábjegyzet: Amikor csak hallgatsz, és nem állsz ki a meggyőződésed mellett, akkor tulajdonképpen egy csomó, igazán fontos dolgot sosem fogsz kimondani! Az egyik legnagyobb teher azonban cipelni a kimondatlan szavak súlyát.
6.Ne foglalkozz azzal, hogyan ítélkeznek fölötted mások!
Amikor elkezdtem írni ezt a blogot, természeten azon agonizáltam, vajon mások mit fognak gondolni a soraimról… és amit írok elég jó e. Kétségbeesetten reménykedtem, hogy minden bizonnyal elnyerem a tetszésüket, és azon kaptam magam, hogy azon stresszelek, lehet mégsem…
Aztán egy napon rájöttem, mennyi fölösleges energiát emészt fel ez a mérgező gondolatmenet.
Ezek után tanultam meg kikapcsolni az agyam és nem gondolkodni semmin sem. Gyakran kreálunk magunknak problémákat… Elgondolkodtam azon, hogy tényleg az a legégetőbb dolog az életemben, hogy mások mit gondolnak a blogomról? Tényleg foglalkoznom kell ezzel, és meg kell oldanom? Nem hiszem. Ugyanis ez nem probléma többé. Vannak dolgok, amiket nem lehet befolyásolni. Egyes emberek talán kedvelnek, vagy nem kedvelnek egyszerűen csak azért, mert már kiváltottál belőlük valamiféle érzést a múltban. Ezt szépen elraktározták a fejükben (ez lehet pozitív vagy negatív is… Nos, ez az, amivel te végképp nem tudsz mit kezdeni.
Itt van egy kis mantra útravalóul, csak neked, ismételgesd bátran a nehéz pillanatokban (is):
„Ez az én életem, az én választásaim, az én hibáim és az én leckéim Amíg én magam nem ártok az embereknek, addig nem kell aggódnom, mit is gondolnak rólam ”
7.Merj különbözni!
Teljesen természetes emberi tulajdonság, hogy megpróbálunk utánozni olyan embereket, akikre felnézünk. Lehet ez szülői minta, vagy akár egy híresség, különösen, ha bizonytalanul érezzük magunkat a saját bőrünkben. De megpróbálni örökké valaki más bőrébe bújni, vagy máshoz hasonlítani, egy „üres” érzést hagy maga után, legbelül a lelkünk mélyén. Hogy miért? Mert igen nagyra értékeljük az embereket, csodáljuk az egyedülálló személyiségüket és azokat az értékeket, amik különlegessé teszi őket. Amennyiben tényleg utánozni akarjuk őket, akkor fejlesztenünk kell a saját személyiségünket, az általuk képviselt magasabb szintre. De ezzel valójában mi leszünk kevesebbek… Hiszen olyanok sem lehetünk, mint ők, de a saját. valós egyéniségünket sem tárjuk föl.
Nem vagyunk egyformák. Mindannyian picit „különcnek” számítunk. Nyugodt lelkiállapotban, kellemes körülmények között, amit elkezdesz „befelé” figyelni, rájössz, ki is vagy valójában. Közelebb kerülsz önmagadhoz.
Örülj annak és légy hálás, mert épp a „különbségeid” tesznek egyedivé. Bátran térj le a kitaposott ösvényről… a Te saját, egyedi utadra. Ha néha úgy is érzed magad, mint a partra vetett hal, mindenképpen meg fogod találni a folyót, amiben úszhatsz majd!
Fordította: Lázár Judit
Mai névnap