Napi pozitív

A mosoly és az önbizalommal teli szív biztos út a boldogság felé.
Youn In-Wan

10 tévhit az emberi agy működéséről

Nemrég, egy népszerű weboldalon tették közzé azt a 10 legnépszerűbb tévhitet, amit alapvetően az emberi agyról eddig hittünk és gondoltunk. Nagyon érdekes dolgokra derült fény, és jó ezt tudnunk egy olyan korban, ahol nagyon fontos megértenünk a siker mechanizmusát, nem utolsó sorban pedig agyunk működését. Elvégre ahhoz, hogy alapvető sikereinket el tudjuk érni, nélkülözhetetlen megérteni, hogyan tudjuk agyunkat a lehető legnagyobb mértékben kihasználni. Vizsgáljuk hát meg kicsit mélyebben, hogyan, miként is működik az emberi agy valójában...


 

 

 

 


1.Csupán 10%-át használjuk a teljes kapacitásának

Ez az egyik legnépszerűbb dolog,amit az agyról állítanak,és tudunk,boncolgassuk hát egy picit ezt az állítást. Maga a tény az 1900-as évekből származik, William James-túl, egy amerikai pszichológustól. James szerint egy átlagember az agykapacitásának igen kis részét, mindössze 10 százalékát hasznosítja és használja ki.  Még akkor is, ha tudományosan alá tudjuk támasztani, hogy több, mint 10 %-át használjuk ki, mégis elfogadjuk ezt a tényt, hogy 10 % a releváns érték. 

2.Az agyműködés a korunk előrehaladtával hanyatlásnak indul

Néhány mentális készségünk korunk előrehaladtával fejlődik. Szókincsünk, nyelvi kifejezőkészségünk, szövegértésünk, gondolkodásmódunk, érzelmi kontrollunk, és pár terület, ami még folyamatosan fejlődik. Utóbbi tanulmányok szerint a „jelentudatosság” egy alternatív út az agykapacitás fejlesztéséhez. Ez az az állapot, amely meditáció során érhető el, a zen buddhizmusban gyökerezik, innen vette át a pszichológia kb. 30 évvel ezelőtt az USA-ban. A jelentudatosság átélésének gyakorisága együtt jár a pszichés jóléttel, és negatívan korrelál a különböző neurotikus betegségekkel, a stresszel a múlt felé fordulással a visszatérő gondolatok okozta szorongásos, lehangoltsággal jellemezhető belső állapotokkal.


A tanulmányok alátámasztják az agyműködés javulását, bizonyos területeken, különösen egy 8 hetes program során, melynek lényege a stresszmentes környezet biztosítása. A javulás első körben a depressziós és a poszt-traumális szindrómában szenvedők számára nyújt segítséget.

3.Az agy sérülése maradandó

Habár igaz, hogy súlyos agysérülésből talán sosem lehetséges 100 %-ban felépülni, azonban bizonyos módszerek képesek arra, hogy az idegsejtek közötti működést újraélesszék, és fejlesszék azt.

A sérült, elpusztult idegsejtek nem termelődnek újra. Azonban a sérült kapcsolatokat lehet „javítani”, a neuronok képesek újrakapcsolódni, és megfordítani ezt. Az idegsejtek károsodása során az agy más területekkel kezd el összekapcsolódni és használni. Amikor például a beszédközpont sérül, az agy automatikusan más terület funkcióit kezdi el aktivizálni, amelyet egy terapeuta segítségével hatékonyan lehet fejleszteni.


4.Az agy működése összetett, összekapcsolható más területekkel is

Bizonyos, célzott terápiákkal el tudjuk érni azt, hogy a sérült területek működését és funkcióit egyéb részek vegyék át. Erre kiváló példa egy vak ember hallásának kifinomulása, vagy az, hogy egy agysérült ember is megtanulhat újra beszélni akár, természetesen nem tökéletesen.

Az agy képes újraprogramozni saját magát, úgymond új „szokásokat” fölvenni. Például a dohányzásról való leszokás alkalmával be tudod programozni, hogy megszűnjön a sóvárgás utáni vágy. Minden csak idő kérdése.

5.A bal agyféltekét használó emberek logikusabban gondolkodnak, a jobb agyféltekét használók pedig kreatívabbak


Azonban az igazság az, hogy mindkét agyfélteke képes irányítani a legtöbb tevékenységet. Egy számtani feladat megoldásakor mindkét félteke egyaránt használatban van, nemcsak a bal, ahogyan a köztudatban az létezik. Hiszen ha valóban csak azt hinnénk, hogy csupán a bal agyféltekét használjuk, amikor logikusan gondolkodunk, és a jobbat, amikor kreatívak vagyunk, nos, mélyebben belegondolva: mi értelme van a jobbat használni, ha a matematika pusztán a logikán alapszik? Nemde?

6.Az emlékezeted pontosan azt tárolja, amit látsz és megtapasztalsz

Képesek vagyunk visszaidézni emlékeinket pusztán az agyunkból. Azonban nem mindig úgy, ahogyan ezek pontosan megtörténtek. Az emlékeink bizonyos részeit felnagyítjuk, bizonyos részei pedig a homályba vesznek.  Egy nagyobb trauma esetén az agy blokkol bizonyos részeket, amely a traumára emlékeztethet bennünket. Fontos tudnunk, hogy egyes terapeuták képesek „hamis” emlékképeket elraktározni a páciensek elméjében, ami lehet jó, de akár kevésbé is…

Mindezt mi sem bizonyítja jobban, mint amikor egy megtörtént eseményt mindenki másképpen mesél el, pedig mindannyian ugyanazt élték át.


7. A klasszikus zene hallgatása (Mozart – effektus)

Az 1950-ben egy kísérlet során érdekes következtetésre jutottak. 36 diák hallgatott klasszikus zenét (konkrétan Mozart szonátát) 10 percen keresztül, az IQ teszt megírása előtt. Melynek eredménye 8 pontos intelligencia hányados emelkedés volt. Ezzel kelt életre a „Mozart – effektus”. Egyetlen egy pszichológus sem volt képes felülmúlni ezt az eredményt azóta sem.

 8. Az agytorna egyértelműen fejleszti a memóriakészséget

Elméletileg az a logikus, hogy bizonyos agytornák fejlesztik az agyműködést egyenesen arányosan, de akárhogyan is legyen, a kutatások mégsem ezt támasztják alá… Egy tévécsatorna azonban alaposan beleásta magát eme elmélet tanulmányozásába, és a következőre jutott: Több, mint 8600, 18 és 60 év közötti emberen végeztek megfigyelést heti 3 alkalommal, naponta 10 percre. Ennyit időt kértek csupán agyműködésük fejlesztésére memóriajátékokkal. Nos, a kísérlet nem támasztotta alá az eredeti teóriát.


9. Az intelligenciahányadosod ugyanolyan marad egész életeden át

Hiszel abban, hogy bizonyos emberek okosabbak, magasabb IQ-val születnek, mint mások, és ez sosem változik? Ha igen, nos, nem vagy egyedül… Habár ez igaz, hogy az általános IQ teszt alapján minimális növekedés mutatkozik az élet során, azonban azt sosem hozzák nyilvánosságra, hogy magát a tesztet is némi fejlesztésnek vetik alá az évek során…

10. Az agyműködés sokkal intenzívebb erős nyomás alatt

Ez az elmélet az egyik legnépszerűbb… a valóság azonban egészen más: nem működik jobban, pusztán erősebben koncentrálsz az adott feladatra. Hiszen ha tudod, pár nap múlva fontos prezentációd lesz, legtöbbször az utolsó pillanatig halasztod el a felkészülést. Naná, hogy erős nyomás alatt jóval produktívabbá válsz! A stressz rengeteg kortizol hormon termelődését idézi elő, ez viszont segít a hatékonyabb tanulásban és memorizálásban.


 

Fordította: Lázár Judit

Forrás: http://www.lifehack.org/

Neked ajánljuk


Rafaela Arkangyal Misztikus kártyái + könyv

Egy Angyalkártya, ami csak nőknek készült

Megrendelés

Arkangyalok Gyógyító Ereje Kártyacsomag + Könyv

Megrendelés

Mai névnap

Jó szívvel ajánljuk